Hajnali órákban érkezik meg a csapat az alagsori könyvtárba, mialatt Gangwell elintézi az utánuk szaglászó kémet. Est Moralet riadtan nyit ajtót, de ijedtsége hamarosan rémületbe csap át amint megpillantja a Ror házból elcsent ereklyét. Est Moralet felismeri a messzi keleti barbárok szimbólumát, ami a legendák szerint nem is oly régen keveredett nyugatra (ezt a históriát részben megerősítik a koponyát védelmező "modern" csapdák). A több száz éve Ynev-ről száműzött barbár istenséghez köthető koponya Est Moralet szerint semmiképp sem kerülhet avatatlan kezek közé, így a Vilemmor nevű Krad rendházat tanácsolja a koponya elrejtésére és megvizsgálására. Az éjszakai piac másnapján indul vissza egy karaván a rendházba, Daldevir Rungumn vezetésével. A csapat fel is keresi őt az éjszakai piacon, ám előtte alaposan körülnéznek és be is vásárolnak. A csodák házában apró, simára csiszolt, fekete lapokat szereznek, amitől Gangwell elméjébe újabb fájdalom hasít és a pszí erő hatására társai is szemtanúi lesznek a látomásnak: a gyerekkori Gangwell egy fákkal, folyókkal teli vidéken térdel a porban, valamilyen szigeten és mestere Tagrid Lamar hatalmas pofonnal ajándékozza meg, talpra parancsolja, majd int neki, mire Gangwell megfordul és elindul a roppant magas, fekete torony irányába, ami már korábbi látomásaiban is felbukkant. Miután kijózanodnak, megismerkednek egy törpe kováccsal, de útban a Pengék és szoknyák felé újabb bajba keverednek, ugyanis Kalkirát felismeri Aliad Sar, tolvajt kiált és ráront embereivel. Gangwell, Kalkira a templom biztonságáig futnak, ezalatt Ybon és Tiennor megegyezik Daldevirrel az utazás részleteiről.

Az éjszaka békés csendjét újabb rémület töri meg, amikor Est Moralet halálhörgése pszi sikolyként hasít tudatukba. Rögvest felpattannak, majd a könyvtár padlóján találják hatalmas vértócsában a fiatal papot. Szenvedései közepette biztosítja barátait, hogy kínzójának semmit sem árult el róluk. Nilin Gar villámgyors érkezése talán megmentheti az életét...