A torony legfelső szobájában bekötözik sebeiket, Tiennor elég rossz állapotban van, de Ybonnak hála, úgy érzi - hamisan - egészen rendbe jött. Iwienna szívesen folytatja a diskurzust, főleg a Krad lovag gyakorol rá mély benyomást, noha a kalandozók továbbra sem bíznak benne és ennek hangot is adnak. Gangwell gyanakvással telve elmélkedik a dwoonok reakciójáról, Ybon az elhangzottakra történő reagálást próbálja fontossági, illetve stratégia sorrendbe állítani. A sok kérdés még többet szül, mielőtt elhatalmasodna rajtuk a tehetetlenség érzete, Iwienna megnyugtatja Ybont, hogy édesapja nem önként osztotta meg az információt, mely Erigow egyik gyenge pontjára utal.

Tárgyalásukat Iwiennával korgó gyomruk szakítja félbe. Tiennor és Kalkira rögtön legurít néhány kupica pálinkát, pár korsó sör kíséretében. Guirn meglehetősen szűkmarkú, ha ételről-italról van szó, az őrök is pletykálnak ezt-azt, így ebéd utáni imádság végeztével Ybon felkeresi a várkapitányt. Gyanúja beigazolódik, Guirn alaposan megcsapolja a költségvetést, Ybon pedig vizsgálatot rendel el. Ezalatt Tiennor részegen elszúnyókál a kandalló elé terített állatbőrökön, Gangwell gyakorol egy keveset és pihenni tér, ám hamarosan Kalkira borgőzzel kísért buja közeledésére ébred. Ybon levelet ír Issaginnak és Sylvestrisnek, majd mindenki megvacsorázik. Újra felkeresik Iwiennát, Kita ébredezni kezd és eldadogja, hogy álmában "nővéreivel" egy futárt kellett felkészíteniük, aki fontos hírt vitt a dwoonok tanácsának: hagyják átmasírozni a toroniakat, mivel csapdába csalják őket. A futárt nem máshogy hívták, mint Eligor