Egy teljes napot sikerül még felkészülésre fordítania a csapatnak, így a Holdünnep 3. napját hátrahagyva indulnak útnak egy kisebb sereggel. Ybonnal az élen haladnak dél felé, Il derat lassabb, nagyobb lélekszámú egysége pedig mögöttük követi őket. Egynapi járóföld után az út mentén vernek tábort és vidáman, borozgatva, beszélgetve térnek nyugovóra. Nyugaton a Traidlan nyúlványai kezdenek emelkedni, míg keleten a blavoromoi fennsík gabonamezői kísérik útjukat. A Gashún forrását elérve, a kereskedelmi útvonal mentén haladnak tovább, mely kanyonszerű alakját hajdanán a folyó vájhatta ilyen formára. A fennsík felőli oldal most már falszerűen emelkedik néhány méterre az utazók fölé, míg a folyó nyugati oldalán százméteres sziklafal emelkedik. Útjukat egy dwoon helyőrség keresztezi, élükön Rein Guirnnal. A szövetséges csapat békében érkezett, feladatuk végigkísérni az ország határvidékén az erv hadtesteket, így a hősöket is.  A következő éjszakát a folyókanyonban töltik, a mellettük zubogó Gashún állandó vízpermetének hálójában. A körbeadott bornak hála hamar elalszanak, reggelre mégis keserű álmokat hagyva maguk után folytatják útjukat. Berda kacagó beszéde, Verava büszke tekintete, valamint Malacképű sértő megnyilvánulása a dwoonnal szemben, elhomályosítja mindazon fenyegetést, ami rájuk várhat a pusztákon. Greitirbe érkezvén betekintést nyernek a dwoon vendégszeretet mélységeibe és összeismerkednek egy Elinus nevű, magát Kékköpenyesnek kiadó, vicces hangú ereni nemessel. Másnap csöpp sajnálatot sem érezve, hogy maguk mögött hagyják a Napisten népét, tovább indulnak Renir felé, ahol a vágtázó Krahul fogadja a sereget egy a pusztában élő paraszttal, aki szörnyű hírekkel fogadja Tiennorékat: egy nomád rablócsapat valószínűleg az ő tanyáját vette célba. A hősök azonnal vágtázni kezdenek, hogy mihamarabb szembeszálljanak a portyázókkal. A néhány épületből álló tanyánál bele is botlanak a harcosokba. Ybonék lovasrohama elsöpri az őrséget, Gangwell és Krahul pedig a főépületet védőket nyilazzák halálra. A feltépett ajtó mögött a nomádok vezérét és az életben maradt családtagokat találják.

Sötétedésre érkeznek Ilkdirbe, azonban a kapukra felakasztott Krad lovagok tetemei eltántorítják a hősöket a csöpp palánkvár vendégszeretetétől, így az éjszakát a fűtenger egyik lombkoronás szigetén töltik, szabad ég alatt. Másnapra elérik Geronumot, ahol megpróbálják bevárni seregüket és Il deratékat. Megismerkednek Kerta bárónővel, és a tiadlani zsoldosok között újra találkoznak Kalkirával. Feinát nem találják, csupán pletykákat mely szerint az emberkereskedők Taneasban lehetnek. Ybon valamiféle sugallat hatására, egy a táborban Púpos Lysnek csúfolt lány nyomába ered, barátaival és nyolc lovasával meg is találják egy Arel temlom romjai között. A púpos álca mögött azonban egy ereni nemes elsőszülöttje bújik meg, 200 aranykoronával a zsebében és atyja bosszújával a nyomában.