Tiennor még hajnal előtt útnak indul Gangwellt és Ybont hátrahagyva, Sylvestrishez csatlakozik a táboron kívül és a tikkasztó melegben napestig lovagolnak a Fekete-hegy lábáig. A fenyvesek borította hegyoldalban másnap alkonyatig kaptatnak, mire elérik a barbár falut, mely egykor toroni vagy erv város lehetett, de még ilanori stílusjegyek is felismerhetőek a megmaradt házak oszlopain, díszítésein. A fekete ölyvek által birtokba vett településes Sylvestrist ismerősként köszöntik, mivel már járt itt korábban Felice kultuszát hirdetve. Tiennort nem hagyja pihenni a varázslónő, így a bárd kénytelen holtfáradtan tanulmányozni az ajándékba kapott kötetet, ám mielőtt belekezdene a tanulásba még megismerkedik Rúnapaizsos Corlarral. Reggel néhány óra alvás után Sylvestris vázolja a helyi viszonyokat, ugyanis éppen a vörös agorgák vezére, Ruhan készül elvenni a törzsfő lányát, Otekaro Kerava-t. A szellemi vezető a törzsfő, akinek fia - ha nincs akkor az esetben leánya férje - birtokolja a katonai hatalmat. a hatalom átadása mindig békés. A megöregedett törzsfőkből sámánok lesznek és döntéshozatali joguk cseppet sem csorbul. Egyébként a férfiak számára folyamatos kiképzést biztosítanak, de a spiritualitás megismerésre is gondot fordítanak. Valószínűleg emiatt is a kermiri barbárok közül ők a legkiemelkedőbb harcosok. Tiennor a törzsfővel való tárgyalás alatt szeretné elérni, hogy az ölyvek Észak szövetségeseivé váljanak, ám alkudozás, meggyőzés és a pyarroni érdekek felsorakoztatása helyett a bárd egyenesen Ymbol akaratát hirdetve próbálja elnyerni a törzsfő szimpátiáját, sikerrel. Sőt Tiennor olyannyira elhivatottá válik, hogy képes lemondani a koponyáról és felajánlani Sylvestrist - a szomorú varázslónő beleegyezésével - Felice helyi követévé, lévén számára északon nincs hely. A törzsfő e felajánlás hatására egy arany Ymbol szimbólummal ajándékozza meg.

Tiennor ezután a törzsfő jobbkezét Wundár sámánt keresi fel, ő segíthet megértenie a Sylvestristől kapott könyvet, melynek címe: Az anyagi sík építőkövei. Egy különleges gyertya és a rituálé hatására Tiennor két héten keresztül egyfolytában tanul, ám a valóságban csupán egy óra telik el. A sámán megosztja álmát, egy üvegszilánkról, mely a Zephyl erőd mélyén pihen és a bíborköpenyes alakja köszön vissza belőle. Tiennor rettenetesen kimerülten támolyog ki a jurtából, ám sok ideje nincs, mert a törzsfő máris összehívta a falut hogy vérszerződéssel biztosítsa a megkötött alkut. Ruant bár eleinte kétségek gyötrik, de a koponyát megpillantva és tudván hogy Tiennor nem vesz részt közvetlenül a törzs életében - legalábbis egyelőre - meggyőzi a szövetség megkötéséről, így a bárd, Sylvestris, Ruan és Kerava megkötik a felbonthatatlan és legszentebb esküt amit barbár köthet, a testvérszövetséget. Ezután Tiennor Corlarral az oldalán sietve elindul vissza Endarhirba.